A gyermek

A gyermek, pedig nem bolond.

Hanem gyermek.

Ugye, Isten Gyermeke?

Abban az időben megszólalt Jézus, és ezt mondta:

 "Magasztallak, Atyám, menny és föld Ura, mert elrejtetted ezeket a bölcsek és értelmesek elől, és felfedted a gyermekeknek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak." (Mt 11,25-26)

Jézus odahívott egy kisgyermeket, közéjük állította, és ezt mondta:

"Bizony, mondom néktek, ha meg nem tértek, és olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek, nem mentek be a mennyek országába. Aki tehát megalázza magát, mint ez a kisgyermek, az a nagyobb a mennyek országában. És aki befogad egy ilyen kisgyermeket az én nevemben, az engem fogad be." (Mt 18,2-5)



"Mert tiétek ez az ígéret és gyermekeiteké, sőt mindazoké is, akik távol vannak, akiket csak elhív magának az Úr, a mi Istenünk."
(Apcsel 2,39)




"Mi is hirdetjük nektek, hogy azt az ígéretet, amelyet az atyáknak tett Isten, beteljesítette nekünk, az ő gyermekeiknek, amikor feltámasztotta Jézust."
(Apcsel 13,32)



"Maga a Lélek tesz bizonyságot a mi lelkünkkel együtt arról, hogy valóban Isten gyermekei vagyunk." (Róm 8,16)



"Ha pedig gyermekek, akkor örökösök is: örökösei Istennek és örököstársai Krisztusnak, ha vele együtt szenvedünk, hogy vele együtt meg is dicsőüljünk." (Róm 8,17)



"Vagyis

                        nem a testi származás szerinti utódok az Isten gyermekei,

                                     hanem az ígéret gyermekei számítanak az ő utódainak."

                                                                               (Róm 9,8)



"Legyetek tehát Isten követői, mint szeretett gyermekei."
(Ef 5,1)




"Szeretteim, most Isten gyermekei vagyunk, de még nem lett nyilvánvaló, hogy mivé leszünk. Tudjuk, hogy amikor ez nyilvánvalóvá lesz, hasonlóvá leszünk hozzá, és olyannak fogjuk őt látni, amilyen valójában." (1Jn 3,2)