"Mert minden ember, akit megsértettünk és megbántottunk, egy azok közül, akiket Jézus testvéreinek nevezett. Amit pedig ellene követtünk el, azt Isten ellen követtük el. Minden ember a Krisztus testvére."

2012. augusztus 28., kedd

Keresztségről



A keresztség röviden: belemerítkezés Jézus Krisztusba.


Van például:

- Mózes keresztség:                             1Kor 10,2
                                                           "És mindnyájan Mózesben megkeresztelkedtek."

- János keresztség:                               Apcsel 1,22
                                                            "kezdve a János keresztségétől addig a napig"

- Jézus nevében való keresztség:           Apcsel 19,5
                                                           "És akik ötet hallák, megkeresztelkedének
                                                            az Úr Jézusnak nevére."


Én most az Úr Jézus nevében való keresztségről teszek bizonyságot.

Ha valaki hallja az Igét, felismeri bűneit és felismeri, hogy az Atyához csak Jézus Krisztus keresztváltságán keresztül mehet, akkor könyörög Istenhez bűnbocsánatért, vagyis megtér a Mennyekben lakozó Isten családjához. A megtérés kifejezése és előkészülete a mennyei Atyával való szövetségkötésre és annak átvételére, vagyis a teljes keresztség vételére. Mintegy válasz a mennyei Atya meghívására.

"Aki vallja a Fiút azé az Atya is"
(1 János lev. 2,23)

A megtérés röviden: Isten felismerése + helyzetünk felismerése + bűnfelismerés + bűnvallás

Bibliai nevek és fogalmak szerint:
Megtérés (megfordulás) = Az ember Istenhez fordulása; elfordulás a Sátán uralma alatt lévő eddigi élettől. Az odafordulás előfeltétele a bűnbánat (Csel 3,19), azaz saját teljesen bűnös állapotunk elismerése a Szent Isten előtt, és az isteni ajánlat megragadása Jézus Krisztusban hit által (Csel 20,21). Noha maga a megtérés az ember cselekedete, mégis kizárólag Isten ereje által történik (Csel 3,26). Az üdvösség útján az első, föltétlenül szükséges lépés a megtérés. 

János apostol ezt mondja a megtérés és a bűnvallás erejéről:
"Jézusnak, az Ő (Isten) Fiának vére megtisztít minket minden bűntől. Ha azt mondjuk, hogy nincsen bűnünk, önmagunkat csaljuk meg, és nincs meg bennünk az igazság. Ha megvalljuk bűneinket, hű és igaz Ő: megbocsátja bűneinket, és megtisztít minket minden gonoszságtól." (1 János lev. 1,7-8)

Megtérés után következik a keresztség, amit valójában három keresztség alkot:

Az első keresztség = a vízben való bemerítkezés.
A második keresztség = a Szentlélek keresztség.
A harmadik keresztség = Jézus parancsainak megtartásából, vagyis követéséből származó, szenvedéseibe való keresztség.


Szerintem mindegyik keresztség elég izgatottá tudja tenni az embert. Vízbe merítésem után én például örömömben repkedtem, alig bírtak elkapni a lepedőkkel, hogy megtörölközzem.

Amíg azonban meg nem történt a bemerítésem, mindenféle támadások, kétségek, és félelmek tudtak megkörnyékezni, a vízbe merítésem miatt.

Mindegyik bemerítés, (vagyis mindhárom keresztség együtt A Keresztség) amíg meg nem történik kétség, félelem, és kísértés. Utána azonban kibeszélhetetlen öröm. Hiszen nem más ez, mint mindegyik meghalás a réginek, és újraéledés, az új életbe. Egyetlen egy születés sem fájdalom-, félelem- és kísértésmentes. Ám utána mindegyik nagy-nagy öröm. Itt önmagunkat szüljük meg, Jézus Krisztus által. Az Ige arról tesz bizonyságot, hogy ha egyszer megszülettünk az örök életre, többé nem halunk meg. Jézus Krisztus mondta, aki hisz nem hal meg soha!
Ez a mi reménységünk, hogy amiképpen Ő van, azonképpen leszünk mi is, hiszen az újjászületés alól ki nem vontuk magunkat.

Ám azonban fontosnak tartottam, hogy A Keresztséget ilyen részletesen, három részre bontva is leírjam. Nem mintha nem lenne ez nyilvánvaló minden egyház és minden keresztény előtt, a harmadik keresztségről azonban kevesen tesznek bizonyságot. A harmadik keresztség a legfélelmetesebb, az ember eltolná magától és mondaná, ez a keresztség csak Jézusnak járt.
Ám azonban A Keresztség együtt teljes, ha mindháromba belemerítkezünk, éppen úgy ahogy Jézus. Jézus követése, abban áll, hogy Ő volt az első, és Ő az utolsó, és mindenben példaképpen állott előttünk. Ha az Övéi vagyunk tökéletesen hasonlítunk Rá. Semmi alól nem bújhatunk ki, ha olyanok akarunk lenni, mint Ő.


1. Keresztség: Az Atyával való szövetségkötés Jézus Nevében.


- Ez a víz alá való merítés. Bemerítkezés.

A vízalámerítés hordoz magában jelképet, amiképpen felismertük, hogy halottak voltunk bűneink miatt, el is temetettünk, - ez a víz alá való merítés - de feltámadunk az új életre, vagyis a Krisztusban való életre, - vízből való kiemelkedés. Az örök életre. Az örök élet, vagyis a mennyei élet csak Jézus Krisztusban van, ezért mondja az apostol:
"Élek pedig többé nem én, hanem él én bennem a Krisztus; és amely életet most élek a testben az Isten Fiában való hit által élem, aki szeretett engemet, és adta ő magát én érettem." (Gal 2,20)

A vízzel való keresztség Noé bárkájának jelképét is hordozza magán:
"Most pedig titeket is megment ennek képmása, - Bárkához hasonlóan - a keresztség, amely nem a test szennyének lemosása, hanem könyörgés Istenhez jó lelkiismeretért a feltámadt Jézus Krisztus által." (1Pt 3,21)



A vízzel való bemerítés a legcsodálatosabb, leglátványosabb és legkifejezőbb része A Keresztségnek, vagyis, hogy új életünk lett.


2. Keresztség: A Szent Lélek keresztség


Keresztelő János mondta, aki Ő utána jön, az fog Szent Lélekkel keresztelni. Vagyis Jézus Krisztus.

Jézus a Szent Lelket csak azután tudta adni, hogy felment a Mennybe, mivel az a Szent Lélek az Ő Lelke. Halála előtt mondja: "Ő (a Szent Lélek) engem fog dicsőíteni, mert az enyémből merít" (János 16,14)

Miután valaki megtér, és vízzel megkeresztelkedik, kézrátétellel imádkozunk érte, mi akik már megkaptuk Jézus Lelkét, a Szent Lelket.

Akiért így imádkoznak Szent Lélekkel belemerítkezik a Mennyben lakozó Atya és a Fiú szeretet-kapcsolatába.

"Mert ha megholt test szerint, de a Léleknek általa megeleveníttetett." (1Pt 3,18)

A megtérésben és a vízkeresztségben meghaltunk testünk szerint, a világnak, a Lélek keresztségben azonban a Mennyből való Lélek által megelevenítettetünk új mennyei (örök) életre. Példa Jézus testi fizikai halála is, aki meghalt test szerint, de él az Ő mennyei Lelke által újjáteremtett testében.

A Szent Lélek keresztségben öveztetünk fel erővel. Nyílik meg a bensőnk az Ige értelmezésére, tanítására, lelkünk táplálására. Általa minderre, amire szükségünk van, megkapjuk. Semmiben sem lesz hiányunk, ami az új életünkhöz szükséges. Sőt, ezenfelül még másokat is Krisztushoz tudunk vezetni, és másokért is tudunk könyörögni, hogy megtérjenek, és megkapják ugyanazon kegyelmeket, mennyei erőket, mint mi. A Szent Lélek által kegyelmi ajándékokat is kapunk, amely által oszlopok leszünk az Ő Egyházában. Ki-ki ahogyan kapja, a mennyei Atyától, a szükséges építésére.


Szent Lélek keresztség jelei:

"Simon pedig ő is hisz, és megkeresztelkedvén Fülöppel vala; és látván hogy jelek és Isteni nagy erők lésznek vala, álmélkodik vala." (Apcsel 8,13)

A mennyei Lélek keresztség megtörténtének vannak erre mutató jelei :

Időrendben:

Első jelei: szóltak idegen nyelven és prófétáltak

"És mikor Pál reájok vetette vólna kezeit, szálla a Szent Lélek ő reájok, és szólnak vala idegen nyelveken és prófétálnak vala." (Apcs 19,6)

Második jele: erő az Ige hirdetésére, csodák, gyógyulások

Ezt mind idősorrendjében és teljességükben láthatjuk pünkösdkor.
Ezen séma ismétlődik újra és újra az újabb és újabb megtérések, vízbemerítések után a Szent Lélek keresztségekben és azt követően.

Állandó jelei: a Lélek gyümölcsei. 

"A Lélek gyümölcse pedig: szeretet, öröm, békesség, türelem, szívesség, jóság, hűség, szelídség, önmegtartóztatás." (Gal 5,22-23)

Jézus megkeresztelésénél senkinek másnak nem kellett imádkoznia azért, hogy megkapja a Fiú lelkét, hiszen maga Ő volt a Fiú, Ő maga imádkozott az Atyához, és a Lélek galambformájában szállt rá a Mennyből jel gyanánt, jelezvén másoknak, különösen Keresztelő Jánosnak, hogy Ő a megígért Messiás. (Lk 3,21)

Az apostolok többnyire kezüket rátéve imádkoznak a Szent Lélek vételéért, de a Bibliában van más eset is, Kornélius háza népénél látjuk, hogy Péter apostol még csak beszélt hozzájuk, a még vízbe sem merített családhoz, miközben azok bemerítkeztek a Szent Lélekbe. Ekkor ők utólag keresztelkedtek meg vízben.

Keresztelő János szavaival, a keresztségről: http://testveremnek.blogspot.hu/2012/06/akkor-hat-mit-tegyunk.html



3. Keresztség: Jézus követésének keresztje


Jézus a kiküldő parancsban mondta
"Menjetek el tehát, tegyetek tanítvánnyá minden népet, megkeresztelve őket az Atyának, a Fiúnak és a Szentléleknek nevében, tanítva őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek; és íme, én veletek vagyok minden napon a világ végezetéig." (Mt 28,19-20)
"tanítván őket, hogy megtartsák mindazt, amit én parancsoltam nektek" felvet egy óriási Jézusi kérdést.

Mert ugyanis, ha megtartjuk az Ő parancsolatait Jézus megkérdezi:

Ki tudjátok-e inni azt a poharat, 
megtudtok-e keresztelkedni azzal a szenvedéssel, 
amely azzal jár, ha az én parancsolataimat megtartjátok?

"Keresztséggel kell azonban még megkereszteltetnem, és mennyire szorongok, míg ez végbe nem megy!" (Lk 12,50)
"Nem tudjátok, mit kértek. Vajon ki tudjátok-e inni azt a poharat, amelyet én kiiszom, és meg tudtok-e keresztelkedni azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem?"
Mire ők így feleltek neki: "Meg tudjuk tenni."
Jézus ekkor ezt mondta nekik: "Azt a poharat, amelyből én iszom, kiisszátok, és azzal a keresztséggel, amellyel én megkeresztelkedem, megkeresztelkedtek." (Mk 10,38-39)

Itt elérkezünk, egy olyan kérdéshez, hogy hogyan követjük Őt, hogyan tartjuk meg parancsolatait? Mi is valójában Krisztus Teste? Mi ez a harmadik keresztség? Mit jelent az, hogy mi is kiisszuk azt a poharat, amelyet Jézus kiivott, amelytől még Ő is szorongott?

A harmadik keresztség, a nyilvánvaló harc Babilonia (a Világ) ellen, ahol a végén testszerint, téged Babilonia el fog pusztítani. Noha te szelíd, alázatos leszel mindvégig, a véredet adod Krisztusért, ahogyan Krisztus is az volt, és adta az Ő vérét. Ez lesz a te részed a mennyei Atyával való szövetségkötés pecsétjéhez.(Kivéve, ha az elragadtatás megtörténik az életedben, akkor is a vérig fogsz kiállni, de teljes és tökéletes szentségben megőriz téged, arra a napra.)

"Az Ige volt az igazi világosság, amely megvilágosít minden embert: ő jött el a világba. A világban volt, és a világ általa lett, de a világ nem ismerte meg őt: saját világába jött, és az övéi nem fogadták be őt. Akik pedig befogadták, azokat felhatalmazta arra, hogy Isten gyermekeivé legyenek; mindazokat, akik hisznek az ő nevében, akik nem vérből, sem a test, sem a férfi akaratából, hanem Istentől születtek." János ev. 1,9-13
 A harmadik keresztséget hívják a földi egyházak a Krisztus Testébe való merítésnek. Erről is akarok most írni. Mert az egyházak - azt nem tudom, hogy mindegyik-e - ezt leegyszerűsítették nem a vérig való kiállásra, hanem a kényelmes - pénzbefizetős - gyülekezeti tagságra. Örülök, hogy vannak egyházak és gyülekezetek, mert hirdettetik az Ige, és a nyáj egyben, pásztorokkal és vigyázókkal, nem ez ellene beszélek, hanem rá szeretnék mutatni valamire.




Krisztus Teste


Ne haragudj testvérem, ha erről a témáról beszélek még mindig erősen indulatos prófétai a  hangom. Milyen alázatos és szelíd is voltam! Addig, amíg nem találkoztam a külvilággal. Az ÚR rejtekében tartott 20 éves koromig. Szinte alig tudtam valamit a gyülekezetekről, és az egyházakról. Csendesen magának nevelt engem az ÚR. Ezért, amikor a nyílt színen találkoztam a földi egyházakkal, felettébb csodálkoztam, majd vehemensen felizzott a vérem, és 16 éve így maradt.

Ma már eljutottam odáig, hogy ettől az izzástól én szenvedek a legjobban, tehát kértem az ÚRat rejtsen el engem újra. Inkább akarok, szelíd és alázatos lenni, csendesen munkálkodva, minthogy a bűn látását elviseljem. A képmutatás zavar engem.

Egész egyszerűen fogalmaztam meg, minden rossznak gyökere a pénzszerelme. A pénzszerelme, (lehet ezt egyszerű mindennapi megélhetésre is fordítani) olyannyira eltéríti az egész nyájat az Igazságtól pásztorokkal egyetemben. Belesajdult, fájdul a szívem ezekbe.

Aztán azt is észrevettem, hogy sok testvér sok hibát észrevett. De sokan, nem Krisztus felé indultak megoldást keresni.

Erre is csak azt tudom mondani, hogy világi eszközökkel, világi módszerekkel nem lehet Krisztus Testét építeni. Mire gondolok? Sok mindenre. Sok fajta álcélok, álképek kergetésére. Nem lehet szociológa, pszichológia, vagy egyéb tudományos dolgok bevonásával Jézus kiküldő parancsát megvalósítani. A tudományok, a világ vallása. Jézus sokkal egyszerűbb utat mutatott nekünk. Persze az Ő útja annyira rendkívüli, kevesen mernek rálépni.
Ja! Hogy ráadásul nem is kívánatos, mert túl szegényesnek tűnik?

A szegénység témakörében is sokan sokfelé kicsúsztak, pedig a jó szándék vezette őket.

Jézus azt mondta: szegények mindenkor lesznek veletek.
Nálunk testvéreknél a szegények megsegítése, mozgatórugóját tekintve, nem a szociális céljában a cél. Célunk mindenkor a híd építés, az Atya és az emberek között. Minden tettünk, minden szavunk, afelé megy, hogy az Igét elvihessük minden embernek, a szegényeknek is.
Igen, segíteni akarjuk a szegényeket, gyógyítania a betegeket, abból amink van, de elsősorban az Igét akarjuk hirdetni mindenkinek.

Jézus még csak azt se mondta: Légy szegény!
Jézus szegénységprogramjának is sokféleképpen indultak neki. Ha olvasod a Bibliát, mindezekre eljutsz, akkor marad a kiküldő parancs tisztán. És akkor döbbenten állsz majd magad előtt, annak újságában! "Uram! Akkor én most önmagamban egy szekta vagyok?" Hát bizony könnyen megeshet, hogy mi, akik a Biblia Igazságában tisztán hiszünk, Önmagunkban állunk, és Önmagunkban egy szekta vagyunk, az egyházak szemében. Hát ha féltél eddig ettől, hogy kimond magadra ezt, akkor ne félj. Inkább akarom az Urat egyedül követni, vagy néhány hitben és szeretetben járó testvéremmel, minthogy tagja legyek valaminek, aminek célja, eszmeisége és cselekedetei ellentétesek az Igével.

Tehát  a mai állások szerint mi Krisztus Teste?

Én azt gondolom, hogy a fent leírt keresztségek által együttmennyei családba kereszteltek minket. Ami azt jelenti, hogy az Atya és a Fiú önmagának pecsétel el. Az Atya és a Fiú kapcsolatába kerülünk. Ebbe a kapcsolatba, még távolról sem egész gyülekezetek, embercsoportok merítkeznek bele. Hanem egyedül Te!

Remélem észreveszed, amit írok. Leírom még egyszer másképp. Amikor megkereszteltek azt mondták neked, hogy most Isten családjába, és Krisztus Testébe is belemerítkeztél. Mindig különválasztották ezt neked, de te észre se vetted ezt a kis kötőszócskát! Így teszik a katolikusok és a protestánsok is. Ez már pedig így súlyos csúsztatás az Igéhez képest.

Az egyházak üzenete tehát az, hogy külön bele kell keresztelkedned a testvérek földi közösségébe, legtöbbször tehát a saját felekezetükbe, vallásukba és gyülekezetükbe.

Az én üzenetem pedig az:


Az Atya és Fiú kapcsolata, lényük és az egész Menny bűntelen! Tiszta! Szent!

Krisztus földi Egyháza, Krisztus Teste, csak az Atya és a Fiú közötti kapcsolatban értelmezhető.

Ezért, tehát
nincs külön mennyei család, és külön földi család.
Tehát csak egy család van.
Nincs külön mennyei család, és külön földi testvérek közössége.


Ezt itt most leszögeztem, itt én azt akarom mondani: hogy az Atya és a Fiú bűntelen! A Velük való kapcsolat is az, az Őbennük való levés is az.

Itt most, arról beszélek, és fogok írni, hogy nincsenek kifogások a Biblia szerint, hogy te még rendelkezel földi testtel ezért szükséges és eltűrhető életedben a bűn, vagyis a Krisztus Testében.

Arra akarok a következőkben rávilágítani, hogy a felmentő kapu, a Sátán csapdája ott nyílt meg, amikor azt mondjuk, hogy Krisztus Testébe kereszteltetünk bele, és ez a Krisztus Teste a földi egyházak, és ezek az egyházak mind esendők, bűnösek, mert hát emberi.

Tehát, az egész csúszás itt kezdődik:

Az, hogy testvérek vagyunk, nem értelmezhető önmagában,
kizárólag úgy, hogy amely felekezetben most benne vagyok az a földi Krisztus Teste,
és ugyanúgy ebbe is belekeresztelkedtél,
mint a mennyeibe.
A földibe is bele kell keresztelkedni? Mai gyakorlat szerint, igen.
És akkor leszel, baptista, pünkösdista, evangélikus stb.


Keresztények, akik így belekeresztelkedtek különféle Krisztus Testébe, aztán beszélnek az Egység Keresztjéről. Akkor most, hogy mi mindannyian valahová belekeresztelkedtünk, küzdjünk azért, hogy egyek legyünk. Nem faramuci helyzet ez? Logikusan gondolkozz! Ne történelmi távlatokban. Mert a történelmi távlatok ismét a Sátán csapdája. Nem a jelenben élünk? Nem egy életem van?


Ezért mondom, hogy akik azt mondják, hogy Krisztus földi Testébe, vagyis egy egyházba, gyülekezetbe stb. 'is' belekeresztelnek, azok, vagyis a pásztorok, lelkészek elindulnak egy rossz úton. Nem akarok bántani senkit, csak azt mondom, ha megkeresztelkedünk, vízzel és Szent Lélekkel, akkor már benne vagyunk az Atya és a Fiú kapcsolatában. Ezen túlmenően abszolúte nem léteznek az Atya és a Krisztus kapcsolatában felekezetek. Abszolúte. Egyszerűen nem létezik.


Létrehoztunk falakat egymás között, de ezek a falak valójában nem léteznek.


Harcolunk a falak ellen, sopánkodunk és sírunk, de egy kivetített kép miatt siránkozunk, ami nincs ott.


Mi ellen is harcolunk?
Nem-e a bűn ellen kell harcolnunk? A bűn pedig, Jézus mondja: hogy "nem ismernek engem".


Nincs két Krisztus Teste.

Nincs száz Krisztus Teste.

Nincs olyan, hogy Krisztus Teste darabokban.


- És olyan sincs, hogy a mennyei Krisztus Teste, tiszta, az a szent maradék, az elrejtett, az a láthatatlan Krisztus Teste, a vakbuzgó lelki híveknek.
- És van a földi Krisztus Teste, a szemünk előtt látható egyház, ami bűnös, tele romlott cselekedetekkel, ezt meg kényszerűségből, vagy testi vágyainknak hasznot húzva belőle elviseljük.

Ezerfajta Krisztus Teste, látható és láthatatlan, rózsaszín, és hetero, ilyen meg olyan.

És aztán ezek a földi egyházak elvárják, hogy mind a két egyházba keresztelkedj meg, a mennyeibe, a tisztába és a földibe, a bűnösbe. És utána, ha lehetséges mindegyikbe, 'vedd fel az egység keresztjét menj, mártózz meg a világba, lépj közösségre az összes földi egyházzal!'

Tanítást is adnak, hogy egyszer és először a mennyei kapcsolatba merítkezz meg, aztán gyere és merítkezz bele a világba is, ami a bűnös egyház, mindenféle vad orgiákkal, színekkel és ötletekkel.

Megszégyenítjük az Istent?!


Mi mindannyian az Atya és a Fiú szent kapcsolatába hivattattunk meg. Nem létezik a mennyein kívül, külön olyan Krisztus Teste, amely foszlik, rohad és férges. Azt a világnak hívja Krisztus! Az a konkoly! Az nem Ő!

"Aki azt mondja, hogy ő benne lakozik, annak úgy kell járni, amiképen ő járt." (1 János lev. 1,6)
"Mit mondjunk tehát? Maradjunk a bűnben, hogy megnövekedjék a kegyelem? Szó sincs róla! Akik meghaltunk a bűnnek, hogyan élhetnénk még benne? Vagy nem tudjátok, hogy mi, akik a Krisztus Jézusba kereszteltettünk, az ő halálába kereszteltettünk?" (Róm 6,1-4)
"Ha pedig meghaltunk Krisztussal, hisszük, hogy vele együtt élni is fogunk." (Róm 6,8)

A mennyei felfogás szerint nincs olyan, hogy a testvérek közös földi bungalója, klubkártyával, felsorolva a megengedett bűnökkel, és ha nincs ilyen klubkártyád nem vagy testvér. A világ vihog rajtunk, testvérek! Mert képmutatásunk mindennél jobban kiviláglik, gyávaságunkkal egyetemben.

A világ becsap minket, ott és ahogy akar. A világ magára süti annak bélyegét, hogy Ő a Krisztus. Ő maga a Krisztus Teste, ezerfajtájában, vegyed, ahogy neked tetszik. Hódolnod és bókolnod kell előtte, meghunyászkodnod és engedelmeskedned minden jó lelkiismereted kárára. Szüntelen keresztrefeszítenek mindenféle rossz dolgokkal, még a látványa is fájdalmat okoz, még a hallása is. Látod, hogy nem a jót cselekszik, de neked a képedbe vihognak, hogy ezt így kell tenni. És te tudod, hogy becsaptak téged. Te nem értesz egyet a bűnnel, de mégis, nem tudod mit kell tenni. Azt mondják neked ez az egyház. Nem érted, hogy lehet, hogy azt mondja mindenki ez a Krisztus Teste, de te viszolyogsz a bűntől, viszolyog benned a Szent Lélek.

Ez azért van, mert a nevet ráragasztják, de attól az még nem az! Legalább annyit tegyél meg testvérem, hogy azzal tisztában vagy, hogy ez nem a Krisztus Teste, mert abban nem érezheti rosszul magát a Szent Lélek. Azért légy tisztában azzal, hogy ez nem Krisztus Teste, mert amikor majd a fájdalomtól nyögve kidobnak belőle, mert te nem akarod a gonoszt velük együtt tenni, pedig a gonoszra majd azt mondják az a jó, akkor ne halljad majd a démonokat sikoltozni, ahogyan téged kéjesen kivihognak: 'Nem tudtad, hogy a világ gonosz?! Azt hitted van Isten?' - ne akkor ébredj fel, a halált kívánva.
(Láttam már hatalmas konkoly földet néhány búzaszállal, errefelé megy a világ?)

Tudjad a világ, ami bűnt cselekszik; Krisztus és az Atya nem cselekszik bűnt, és azok se, akik Ővelük vannak.

"Jézus így válaszolt nekik: "Bizony, bizony, mondom néktek, hogy aki bűnt cselekszik, a bűn szolgája." (János 8,34)
"Tegyünk le minden ránk nehezedő terhet, és a bennünket megkörnyékező bűnt, és állhatatossággal fussuk meg az előttünk levő pályát." (Zsid 12,1)

Itt persze lehet kibúvókat keresni, az egyházaknak. A jó kibúvókat ott lehet megtalálni, hogy ha a bűn határait tologatjuk. Amiképpen, ahogy tologatjuk ezt a határt, úgy alakulnak ki ezerféleségükben az ezerféle földi egyház.

Hogy mi a bűn? Erre minden pap, pásztor, lelkész, hívő vagy hitetlen másképp válaszol.

Jézus azt mondta, már az bűn, ha valaki kívánsággal néz egy asszonyra. Tehát az ő isteni mércéje szerint már a gondolatban elkövetett bűnök is bűnök, az apostolok rémülten kiálthattak volna fel: 'de Uram! hát akkor kicsoda üdvözülhet? Ki az az ember, aki gondolatban nem vétkezik?'

Jézus kimondatlan kérdéseikre válaszolt így:
"Ha a jobb szemed visz bűnre, vájd ki, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a gyehennára. Ha pedig jobb kezed visz bűnre, vágd le, és dobd el magadtól, mert jobb neked, ha egy vész el tagjaid közül, mintha egész tested vettetik a gyehennára." (Mt 5,29-30)

No? Tehát mit csináljunk a gondolatainkkal, amik bűnösek? Semmiképpen se dédelgessük azokat, hanem dobd ki hamarjában azokat. Ha már kidobtad, akkor micsoda vihet rá téged arra, hogy a bűnt meg is cselekedd?

Ha pedig már nincs bűn az egyházakban, az egyházak között sem lesz megoszlás. Az ezerféle egyház végre egy. Krisztus Menyasszonya végre egyesülve leplezetlenül, tisztán áll az egész világ előtt. (????) Nem, nem, ez itt nem igaz, nem így fog megtörténni, amire rá akarnék mutatni, testvéreim =======>

=> 
Nem a dogmákat kell egyesíteni!

Amire rá akarok mutatni, az egyházak egyesülnek, bűnöstül-szőröstül mindenestül, és megmarad bennük a bűn?!

Nem, nem, nem.
Krisztus Teste mindig egy volt, sosem volt benne bűn!
Micsoda hazug tanítás ez?
Az Ő Menyasszonya pedig majd a Mennybe emelkedik,
és csodálkoznak majd rajta az emberek.


Azért aztán azon is el kell gondolkozni, ha az egész ház düledezik, nem-e az egész rossz alapokon nyugszik? A falakat lehet ide-oda rakosgatni, de eltalálod-e az alapot?
Én nagyon felteszem a kérdést, hogy kell-e ökumenizmus? És, hogy látványosan kellenek-e ezek a konferenciák, szerződés aláírások, és egyebeket megtennie a keresztény egyházaknak? Hiszen Krisztus Teste mindig is egy volt, szent és tökéletes. Krisztus mindig a Jó Alapra irányította az embereket, soha sem egy másikra, hogy ott húzzanak falakat.

És mivel Krisztus jó felé mutatta, hová alapozzál, Ő soha, de soha nem hullott darabokra.
Én azt gondolom, hogy ezek az egyházak így együtt politikai erőt képviselnek, Babilonban. Politikai rendeződés ez, egy világtörténelmi esemény, világméretű megcsalattatással. De köze nincs a mennyei Atyához, és az Ő Fiához.

Én nem tudom, hogy Krisztus gyermekeinek szükségük van-e ilyen politikai szervezetekre, vagy Egy politikai szervezetre? 

Testvérem, tudod követni Pált, hogy saját kezeddel munkálkodj! Meg tudod tenni, hogy hirdesd az Igét a város szélén. Még gyűjtést is tudsz szervezni a szegényeknek. Sőt, még az üldözéseket is bírni fogod, és imádkozni is bőven fogsz. Talán egy kicsi mag többre megy, mint egy egész hatalmas szervezet. Gyülekezetet is tudsz plántálni. Mire nincsen képességed, amit nem kaptál meg Krisztustól?





Krisztus földi Teste, vagyis az Egyház tökéletesen egy az Atyával és a Fiúval, de ez még nem lett nyilvánvalóvá, de attól az még egy. Az egységükben is, ők tiszták és szentek.

A testvérség nem értelmezhető pusztán bizonyos vallási cselekedetek azonos megtételében, azonos dogmákban stb. Nem azért vagyunk testvérek, mert ugyanabban a gyülekezetbe járunk, ugyanabban a felekezetbe, ugyanazokban a hitelvekben hiszünk, hanem azért vagyunk testvérek, mert belekeresztelkedtünk az Atya és a Fiú kapcsolatába.

Vica versa, nem azért vagyunk egyek, mert elfogadjuk sokféleségünket!

Azért vagyunk testvérek,


"Mert mi megismertük és elhittük az Istennek hozzánk való szerelmét." 
(1 János lev. 4,16)

Testvér azt jelenti, ugyanattól az apától származó. Itt most ugyanattól az Atyától, Fiútól és Lélektől származó.

"Kérlek tehát titeket én, aki fogoly vagyok az Úrért: éljetek méltón ahhoz az elhívatáshoz, amellyel elhívattatok, teljes alázatossággal, szelídséggel és türelemmel; viseljétek el egymást szeretettel, igyekezzetek megtartani a Lélek egységét a békesség kötelékével.  
Egy a test, és egy a Lélek, aminthogy egy reménységre kaptatok elhívást is: egy az Úr, egy a hit, egy a keresztség, egy az Istene és Atyja mindeneknek; ő van mindenek felett, és mindenek által, és mindenekben." (Efezusbeliekhez 4,1-6)

Mindezen három keresztségekkel, mindannyiunknak rendelkeznie kell. Ez az a keresztség, amelyben a testvérek egymást felismerik. Nem abban ismerik fel egymást, hogy ugyanazt mondják, vagy ugyanazt prédikálják nekik, hanem abban, hogy ugyanazt teszik.

Vagyis, hogy
"Szerelmeseim, ha az Isten minket így szeretett, minekünk is, egymást szeretnünk kell." (1 János lev. 4,11)
"Erről ismerjük meg, hogy mi az Istennek fiait szeretjük, ha mi az Istent szeretjük, és az Ő parancsolatait megtartjuk." (1 János lev 5,3)

És mivelhogy külön-külön mindannyian benne vagyunk az Atya és a Fiú kapcsolatában, így vagyunk egymásnak is testvérei. Erről ismerjük meg egymást,  hogy felismertük Isten felénk való nagy szerelmét, ezért Isten (Jézus Krisztus) parancsolatait megtartjuk, és szeretjük egymást. (keresztény törvények)

"Szerelmeseim, ha az Isten minket így szeretett, minekünk is egymást szeretnünk kell." (1 Ján lev 4,11)
"Fiacskáim, ne szeressük egymást csak beszéddel és nyelvvel, hanem cselekedettel és valósággal. És ezáltal ismerjük meg, hogy az igazságtól vagyunk, és Ő előtte bátorságosokká tesszük a mi szíveinket." (1 János lev 3,18-19)

Egyetlen egy földi klubba sem akarok tartozni. Csak is a mennyeibe. Ezek a klubkártyák nekem semmit sem adnak, ellenben sokba kerül az éves díjuk.
Ezért egyetlen egy felekezet, vagy egyház klubkártyáját sem kérem, amíg képmutatón megtűrik magukban a bűnt.

Márpedig Isten gyermekeiben nincs bűn.

Ehhez makacsul ragaszkodom.

"Valaki Istentől született, bűnt nem cselekszik, mert annak magva marad abban, ingyen sem vétkezhetik, mivelhogy Istentől született.
Ezen ismertetnek meg az Istennek fiai és az ördögnek fiai. Valaki igazságot nem cselekszik, nincsen Istentől, és aki nem szereti az Ő atyjafiát." (1 János lev 3,9-10)

A mennyei családhoz tartozom. Krisztus tanítványai nem földiek, hanem mennyeik. Istennek gyermekei szüntelen mindennap meghalnak a földieknek és a bűnnek. "Mindennap meghalok" - mondja Pál apostol 1Kor 15,31-ben.

"Ezért tehát, mivel ilyen szolgálatban állunk, minthogy irgalmat nyertünk, nem csüggedünk el, hanem elvetjük a szégyenletes titkos bűnöket; nem járunk ravaszságban, nem is hamisítjuk meg az Isten igéjét, hanem az igazság nyílt hirdetésével ajánljuk magunkat minden ember lelkiismeretének az Isten előtt.
Ha pedig nem elég világos a mi evangéliumunk, csak azok számára nem világos, akik elvesznek. Ezeknek a gondolkozását e világ istene megvakította, mert hitetlenek, és így nem látják meg a Krisztus dicsőségéről szóló evangélium világosságát, aki az Isten képmása. Mert nem önmagunkat hirdetjük, hanem Krisztus Jézust, az Urat, önmagunkat pedig mint szolgáitokat Jézusért. Isten ugyanis, aki ezt mondta: "Sötétségből világosság ragyogjon fel", ő gyújtott világosságot szívünkben, hogy felragyogjon előttünk Isten dicsőségének ismerete Krisztus arcán. Ez a kincsünk pedig cserépedényekben van, hogy ezt a rendkívüli erőt Istennek tulajdonítsuk, és ne magunknak: Mindenütt szorongatnak minket, de nem szorítanak be, kétségeskedünk, de nem esünk kétségbe; üldözöttek vagyunk, de nem elhagyottak, letipornak, de el nem veszünk; Jézus halálát mindenkor testünkben hordozzuk, hogy Jézus élete is láthatóvá legyen testünkben. Mert életünk folyamán szüntelen a halál révén állunk Jézusért, hogy a Jézus élete is láthatóvá legyen halandó testünkben." (2 Kor 4,1-11)

Szentség és Hit
Szeretet


Az Egyház küldetése a Földön, hogy ami még nem nyilvánvaló, azt nyilvánvalóvá tegye, vagyis, hogy láthatóvá legyen Jézus szentsége a mi halandó testünkben.

Az apostol mondta, nincs különbség a hitben, az apostolok, a nagyok és a kicsik mind ugyanazt a drága hitet kapták, ugyanazzal a Lélekkel, ugyanannak a mennyei fiúságnak lelkét.:

"Akik velünk együtt ugyanabban a drága hitben részesültek Istenünk és Üdvözítőnk, Jézus Krisztus által." (2Pt 1,1)

Tehát nem akarom másképp megismerni a testvéreimet, minthogy ahogy írva van a Bibliában. Vagyis, aki testben megjelentnek vallja Jézus Krisztust az Istennek Fiát és szeret engem, az az én testvérem. Nincs más megkülönböztetés.

"Mi tudjuk, hogy átmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük testvéreinket: aki nem szereti a testvérét, az a halálban van." (1 Jn 3,14)
"Ha valaki azt mondja: "Szeretem Istent", a testvérét viszont gyűlöli, az hazug, mert aki nem szereti a testvérét, akit lát, nem szeretheti Istent, akit nem lát." (1 Jn 4,20) 
"Azt a parancsolatot is kaptuk tőle, hogy aki szereti Istent, szeresse a testvérét is." (1 Jn 4,21)





Krisztus szerelme szorongat


E három keresztség (amely egy egész és tökéletes) után lesz a bizonyságtételünk, amely elpecsétel minket:
"Ő az a Jézus Krisztus, aki eljött víz és vér által: nemcsak a víz által, hanem a víz és a vér által; a Lélek pedig bizonyságot tesz róla, mert a Lélek az Igazság. Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek: a Lélek, a víz, a vér; és ez a három egy." 1Jn5,6-8

Lélek = Új és örök élet, Istenben, Szent Lélek ereje
Víz = Az Élet hirdetése, az Ige hirdetése, Jézus beszéde
Vér = Ezekért viselt testi szenvedés, az Atya szövetségének általunk való megpecsételése


Egy a test, egy a vér. 
Krisztus Teste és Krisztus Vére teljesen egy az én testemmel és az én véremmel.
Isten előtt tökéletesen egyek lettek.
Ahogyan a mi Lelkünk is egyek.
Ezért lett A Keresztség.


"Mert a Krisztus szeretete szorongat minket, 
mivel azt tartjuk, hogy ha egy meghalt mindenkiért, akkor mindenki meghalt; 
és azért halt meg mindenkiért, hogy akik élnek, többé ne önmaguknak éljenek, 
hanem annak, aki értük meghalt és feltámadt. 

Úgyhogy mi mostantól fogva senkit nem ismerünk test szerint: 
ha ismertük is Krisztust test szerint, most már őt sem így ismerjük. 
Ezért ha valaki Krisztusban van, új teremtés az: a régi elmúlt, és íme: 
új jött létre. 

Mindez pedig Istentől van, aki megbékéltetett minket önmagával Krisztus által, 
és nekünk adta a békéltetés szolgálatát." 
(2 Kor 5,14-18)


Hogyan mondjam el ennek a bejegyzésnek a rövid lényegét, úgy hogy megjegyezd és értsd?

Ne gondolj most már többet úgy a Krisztus Testével, mint ahogy a földi egyházak tanították, gondold így:


Krisztussal együtt Egy Test.


Vigyázzatok! Mert Babilon ugyanezeket hirdeti, de megveti a mennyei tartalmát.
Két út van, két ajtó. Mind a kettő a végéhez közeledik. Nagyon hasonlóknak tűnnek, mintha ugyanaz lenne, vagy ugyanarról szólna, de mégse.
Van a Krisztus, és van az Antikrisztus.
Kinézetre tökéletesen hasonlóak. Ám mi szeretjük testvéreinket, akik nem szeretnek bennünket, azok nem az Istentől vannak. Nemcsak, hogy nem szeretnek bennünket, de meg is fognak ölni. Ez a vér lesz az utolsó pecsét.
Ennyire egyszerű leleplezni az Antikrisztust.
Mivel Krisztusba keresztelkedtünk létünkkel ítéletet is hordozunk az istentelenek minden gonoszsága felett.


Nincsenek megjegyzések: